Csuvik-csuvik minden napra egy kuvik

Tegnap valami oknál fogva ismét későn jöttek elő a baglyok, így a nappali fotózás elmaradt. Nem akartam üres kézzel hazamenni ezért átpakoltam a felszerelésemet a kuvikok egyik kedvenc leskelődő helyére. Mivel anyukám is elkísért, mindenképpen kellett baglyot mutatni neki:)

Ezen kívül azt is be kellett bizonyítanom, hogy megéri úgy összeporolni az autót minden egyes alkalommal hogy az szinte felismerhetetlen legyen. Meg hát…ki is kellett engesztelni a családot azután az incidens után ami az első baglyos nap után történt: Az állatkereskedésben vásárolt 10 egérből mire hazaértem 5 már nem volt a ketrecben. Kissé elszabtam a méretet és nem kalkuláltam bele, hogy lesznek süldő egerek is amik átférnek az 1X1-es lyukon. A tetthelyen gyorsan megpróbáltam összeszedni őket és visszarakni a ketrecbe de reménytelen próbálkozás volt. Újra és újra kimásztak. Még a hangszóróból is szedtem ki egeret. Szóval amiért mindenképpen látni kell a baglyot az az autóban rekedt egér “váltságdíja”. Igen…mert egy egér bent maradt és nem tudjuk kiszedni. Remélem ki tud jönni magától, mert ha nem, akkor igencsak veszélyben van a jövőbeli őrült természetfotós tevékenységem:)

Szóval miután beállítottam a felszerelést nem sokat kellett várni. Az első madár már meg is érkezett és hangos kuvikolással nyitotta meg az esti vadász szezont. A fotó elkészítésének lebonyolítása nem volt bonyolult: Amikor jelt adtam anya felkapcsolta a reflektort és már kész is volt a fotó.

Knight of the Night

Advertisements

Gólya / Stork

A mai nap nem volt eredményes bagolyfotózás szempontjából valamilyen oknál fogva. Helyette csak ezt a gólyafotót lőttem a telihold megvilágításában.

Today was not a very succesful day. I did not take picture of owls but I found this stork nest and shoot some frame in the fullmoon lights.

Éjjel a fészek csendje

A birdphotography.hu felhasználóinak kérésére

Először is köszönöm a rengeteg visszajelzést a kuvikos fotómról. Igazán megtisztelő, hogy ennyien megnéztétek!
Sokan kérdezték tőlem, hogy hogyan valósult meg a fotó. Hát akkor leírom, végül is nincs mit titkolnom.

Évek óta terveztem már, hogy kuvikot fotózzak. Máté Bence mindenki által ismert díjnyertes fotója inspirált leginkább. Egyik nyáron már eljutottam addig, hogy etettem a madarakat. Egy akváriumba tettem néhány egeret, amit a kihelyezés után 20 perccel már el is vitt egy tojó. Nagymamám hátsó udvarában zajlott mindez, de sajnos a madarak csak szürkületkor jöttek elő. Így fel is adtam a dolgot. Maradt a két év tanakodás- Idén aztán rendesen előkészültem, tutira akartam menni. Fiteti jó barátomtól kértem segítséget, hogy hol van a legnagyobb esély a közelben kuvikra. Ő ajánlotta ezt az elepi tanyát, ami mindössze néhány kilóméterre van Balmazújvárostól.

A 4 hodályban összesen 2 pár madár fészkel. A kora reggeli órákban és késő délután lehet őket leginkább fotózni. Napközben is ki-ki jönnek de ekkor az igazi természetfotós vagy alszik vagy lest épít. Ezekkel a fényekkel úgysem lehet mit kezdeni.

A sátramat (egy ameristep doghouse) közvetlen a hodály mellett állítottam fel, természetesen kelet felé néző nyílással. A sátortól 12 lépésre állítottam be a beszállóágat -közben a teleobjektívben többször ellenőriztem, hogy különböző rekesznyílásoknál milyen a háttér. Miután véglegesítettem a pozíciót kihelyeztem az egereket.

Az egerek egy általam készített speciális kalitkában kerültek terítékre, melyet a sátorból tudok nyitni és zárni. Ennek a terve egyenlőre maradjon titok:) Az előkészületeket még délután háromkor végeztem, hogy megszokjanak a madarak mire a legjobb fények lesznek. Az első madár felbukkanásától számítva fél órával már lecsapott a kalitkára. Meglepődött, hogy a marka üresen maradt és pár méterre az egerektől a földön tűnődött azon, hogy mit is ronthatott el…közben a verebek ordenáré módon röhögtek rajta, hogy a nagy vadász hibázott. Ők nem tudták, hogy most én osztom a porciót:) Szóval miután meggyőződött arról, hogy az egerek nem mászkálnak szabadon, szépen feltelepedett a beszállóágra és onnan szugerálta a vacsorát hatalmas szemeivel. Miután kellő mennyiségű képet készítettem őnagyságáról kinyitottam a kalitkát és az egerek között előre kiválasztott önkéntes kimászott. Ekkor a kuvik lecsap és tovaszáll, mert az 1.0 béta verzió még csak eddig fut. Tervezem, hogy egérrel is megfotózzam őket, de ez még pár nap tesztelést igényel.

Borzas kuvik

Kuvik (Athene noctua) / Little Owl

Hosszú évek álmodozása után végre sikerült képet készítenem kedvenc madaramról. Egy hortobágyi tanyán állítottam fel a sátramat ahol 2 pár fészkel. A baglyok nappal is mozognak és szorgalmasan bogarásznak a hodályok körül, de alkonyatkor és kora reggel a legaktívabbak.

Tegnap első alkalommal fotóztam őket, így nem igazán tudtam, hogy hogyan fognak reagálni az exponálás hangjára. Ma már egy kicsit közelebb merészkedem hozzájuk, mert ügyet sem vetnek a kattintásokra. Néha megvakarják buksi fejüket vagy felborzolják tollruhájukat, hogy még elegánsabbak legyenek. A verebek hangos csivittelésére, ügyet sem vetnek. Rájuk néznek, pislantanak egyet kettőt aztán ülnek tovább mozdulatlanul a lesőfán. Egy ilyen nagy tekintélyű madár azért mégsem állhat szóba egy verébbel.  Szerintem a baglyoknál a tér és az idő kapcsolata eltérhet a mienktől.  A rengeteg várakozás biztos gyorsabban telik nekik, mint nekem a sátorban:) Röptük hangtalan és észrevehetetlen akár a többi bagolyé. Nyugodtan mondhatom hogy a vadászat mesterei.

Képek még várhatóak, szóval érdemes lesz visszanézni hamarosan. 😉

After years of dreaming, finally I took a picture of my favorite bird yesterday.  Little Owls are active during the day not just only at night. They hunt for bugs or small animals like mice, lizards. I think I can say that they are masters of hunting. Unvisible and muted predators.

I will post more picture soon so please come back.

Kuvik