Elindult a blogom 2008.11.09

Üdvözöllek a blogomon,

Ezen a helyen a fotós és madarász élményeimet szeretném a kedves érdeklődővel megosztani.

A kezdetek

Sutyák János vagyok 1987-ben születtem és Balmazújvároson nevelkedtem. 1999-ben kezdtem madarászni Szilágyi Attila ‘Fiteti’ madarász szakkörének keretében. A legelső instrukciók egy profi madarásztól nagy mértékben befolyásolták a természethez való viszonyomat. Megtanultam tisztelni a madarakat és a vadvilágot. Sajnos középiskolai tanulmányaim -zeneművészeti középiskola- már nem engedték a terepi túrákat a hosszú és izgalmas madárleseket, de mindig igyekeztem valahogy tartani a kapcsolatot a természettel. Így jobb híján elmerültem a természetfotósok könyveiben, weboldalaiban és újságcikkeiben. Ez a rengeteg képnézegetés és olvasgatás egy újabb hobbit indított el, melynek csírája már régóta megfogant bennem. Elkezdtem autodidakta módon “természet fotózni” tele rengeteg megválaszolatlan kérdéssel és nulla tapasztalattal.

Madarász csapat Biharugrán a kezdetekkor

Madarszok

Az első lépések

Első gépemet talán általános iskola 8. osztályában vettem meg összespórolt húsvéti locsolópénzemből. Egy Zenit típusú gép 50mmes optikával és egy 135mmes Pentacon lencse. Mondanom sem kell, minden úgy történt, ahogy az lenni szokott. Óriási kudarcok értek egymás után, sehol egy éles kép, ha mégis éles volt, akkor pedig darab ideig tartott míg megleltem rajta a “témának” vélt néhány pontot. Képeket tehát nem nagyon tudtam mutogatni sajnos, mígnem kölcsönkaptam egy Praktica gépet egy 200mm-es optikával. Ott már ment az élességállítás, hála a világosabb keresőnek:) Egy két jól sikerült képemet büszkén mutogattam szüleimnek és hangoztattam, hogy de jó lenne nekem is egy ilyen gép… Aztán végre úgy nézett ki nekem is összejöhet! Középiskola 3. osztályában egy sikeres országos harsonaverseny után megleptem magam egy olyan géppel, amiről addig csak álmodoztam. Egy Canon Eos 3000V 28-90mm+90-300 kombinációval. Az autofocustól az automata filmtovábbítástól a nagylátószögtől és a 300mm gyújtótávolságtól el voltam bűvölve. Azt hiszem ekkor kaphattam el azt a végzetes kórt amiben ma sokan szenvednek Magyarországon és a világon. A természetfotózás vált az igazi hobbimmá!

Tisztán emlékszem erre a képre. Zenittel készült. Első látásra egy tájképnek néz ki, de ha jobban megnézzük, akkor a tanya mellett nyulak kergetik egymást párzási időszakban. (kell hozzá fantázia és képzelőerő, hogy a nyulak láthatóvá váljanak)

img_95342

img_95341

Hamarosan bővült a felszerelésem egy Vivitar szuper telével. 600-1000mm f/9.9-16 +2X. Azt hiszem nem apróztam el a dolgot.🙂 Ez a tele újabb lehetőségeket nyitott meg előttem. A madarakat már úgy tudtam fotózni, hogy azok jól láthatóan szerepelnek a képeken. Fiteti barátomtól kaptam egy régi állványt kölcsön ehhez a kályhacsőhöz, mert 1000 -kétszerezővel- 2000mm-en fotózni még képstabilizátorral is rizikós, nemhogy anélkül:)

Íme a szuper tele és egyike a szuper telével készült első képeknek

600-1000mm_01

Vivitar

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: